A Természettudományi Karról

A Kar története

Az ELTE a legrégebbi, mindmáig működő magyar egyetem. A természettudományok oktatása az Egyetemen a kezdetektől, 1635. óta folyik. Már az első években tanítottak matematikát és fizikát a bölcsészeti fakultás keretein belül, a 18. század második felére pedig már a kémia, a biológia és a földtudományok oktatása is kiteljesedett. A természettudományok gyors fejlődése nyomán 1949-ben, a Bölcsészettudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből megalakult az önálló Természettudományi Kar (TTK). Egy évre rá az Egyetem felvette a világhírű fizikus, Eötvös Loránd nevét. Világhírű professzorok tanítottak és tanítanak ma is itt. A Nobel-díjas Békésy György és Hevesy György is itt kezdte pályáját.

2003. szeptember 1-től az Informatika Tanszékcsoport és a Térképtudományi Tanszék az újonnan létrehozott Informatikai Karhoz került. Ugyanakkor megszűnt a Tanárképző Főiskolai Kar, természettudományos tanszékei Karunk megfelelő intézeteiben folytatják tevékenységüket.

A 2002-től felvett hallgatók már minden tárgyat egy helyen, Magyarország legkorszerűbb egyetemi épületegyüttesében, a „lágymányosi egyetemi városban” tanulhatnak.

Karunk nemcsak az oktatásban kiemelkedő, hanem a hazai és nemzetközi kutatásban is elismert műhelyekkel rendelkezik. Ezek a kutatóműhelyek a kar kutató szakos hallgatóinak tudományos képzésében is alapvető szerepet játszanak.

 

A képzés körülményei, további lehetőségek

Karunkon öt szakterület (biológia, fizika, kémia, matematika, földtudományok) keretében 5 intézet működik. A képzés a természettudományok teljes spektrumát felöleli. A más hazai egyetemeken található szakok mellett több szakon csak az ELTE kínál diplomát (meteorológia, geológia, geofizika).

Oktatási profil:

  • Biológia Intézet: biológiatanárok, biológusok, gyógyszerészek, pszichológusok, mérnök-biológusok képzése.
  • Fizikai Intézet: fizikusok és fizikatanárok képzése, továbbá fizikai alapismeretek nyújtása a Kar más hallgatói számára. E mellett speciális szakosodási lehetőség biztosítása asztro-, atom-, bio-, molekula-, részecske-, kondenzált anyag és statisztikus fizikában.
  • Földrajz és Földtudományi Intézet

Földrajztudományi Központ: geográfus és földrajztanárok képzése a földrajz minden ágára kiterjedően.

Földtudományi Központ: a földtani tudományok alapkutatási feladatat ellátó szakemberek mellett sokirányúan alkalmazható szakgeológusok képzése. Csillagászok, geofizikusok és meteorológusok képzése, továbbá fizikus és egyes tanár szakos hallgatók bevezető oktatása.

  • Kémiai Intézet: vegyészek és kémiatanárok képzése a kémia minden ágára és a kapcsolódó területek (biokémia, geokémia, krisztallográfia stb.) jelentős részére kiterjedően.
  • Matematikai Intézet: matematikatanárok, matematikusok és alkalmazott matematikusok képzése, valamint a szükséges matematikai alapok oktatása a Kar más hallgatói számára.

A dékán közvetlen irányítása alatt működik a Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék és a Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógiai Központ.

A felsőoktatás tömegesedése során az elmúlt években az ELTE TTK is tágabbra tárta kapuit, ma több mint 5000 hallgatója van. A tömeges szakember képzés mellett a Kar továbbra is kiemelt feladatának tekinti a kutatóképzést és a képzés minőségének megőrzését. Ezt a kettős feladatot a kreditrendszer 2003-as bevezetésével, a kreditrendszerben rejlő rugalmasság kihasználásával kívánja megoldani.

A kreditrendszer keretében a hallgatók saját szakjukon belül egyéni felkészültségük, képességeik, pillanatnyi helyzetük által meghatározott egyéni ritmusban tudnak tanulni, gyorsabban vagy lassabban is haladhatnak a javasolt átlagos sebességnél. Emellett nő a tanszabadság is, bizonyos számú órát más szakok vagy akár más karok tantárgyaiból is felvehetnek.

A kreditrendszer segíti a külföldi résztanulmányok harmonikus hazai beillesztését, a diplomába történő beszámítását is. Az ELTE és ezen belül a TTK rendkívül széles nemzetközi kapcsolatai révén diákjaink az Európai Unió ERASMUS, a közép-európai együttműködés (CEEPUS), illetve kétoldalú kapcsolatok keretében nagy számban végeznek tanulmányaikból egy vagy két félévet külföldi egyetemeken.

A különböző szakon folyó alapképzés mellett a továbbképzés is számos formában folyik. A legkiválóbb diákok a diploma megszerzése után is folytathatják tanulmányaikat, tudományos fokozatot (PhD) szerezhetnek. Minden természettudományos témánk megkapta az akkreditációt és 5 Doktori Iskola 21 doktori programjából választhatnak a jelentkezők (jelenleg több mint 400 hallgató vesz részt 3 éves doktori posztgraduális képzésben).

Tanártovábbképzésben a környezetvédelmi intenzív továbbképzést, a tanfolyamok közül a videokommunikációs és a mikrobiológus képzést látogatják a legtöbben. 2006-tól indul az EPICT (Európai Pedagógus Számítógépes Jogosítvány) tanfolyamunk.

Idegennyelvű teljes képzést a Kar fizikus, matematikus és biológus szakon kínál, a szakok azonban csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak.

A Természettudományi Kar országos szinten is élen jár a tudományos diákköri (TDK) tevékenység tekintetében. Ennek keretében, a Kar kiemelkedő kutatótevékenységébe kapcsolódva, a hallgatóknak egyedülálló lehetőségük nyílik arra, hogy önálló kutatómunka révén is bővítsék ismereteiket. A TDK jelentőségét növeli, hogy ma, a megnövekedett hallgatói létszám mellett ez nyújt igazi lehetőséget a kiemelten érdeklődő, tehetséges hallgatókkal való egyéni foglalkozásra (2005-ben 235 benyújtott pályamunkából 93 ért el helyezést).

A kar saját szakkollégiummal rendelkezik. A Bolyai Kollégiumba jó középiskolai eredményekkel érkező frissen felvettek, illetve tartósan magas tanulmányi átlageredményű felsőbb éves hallgatók jelentkezhetnek. A szakkollégiumban a Kar mind az 5 szakterületén – biológia, fizika, földtudomány, kémia, matematika – folyik képzés.

Oktatóink és kutatóink létszáma közel 430 fő, mely hazai és nemzetközi összehasonlításban is magasan kvalifikált (84 egyetemi és főiskolai tanár és közülük 16 akadémikus). Valamennyi szakterületet beleértve összesen 21 MTA kutatócsoport működik a Karon.

Az egyetemi oktatásban fontos szerepet játszó egység, a Természetrajzi Múzeum alapítása 1774-re nyúlik vissza. Ma a Lágymányosi campuson az ún. Déli Tömbben foglal helyet. Az átköltözés (2002) után fokozatosan megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt is. Részei: a történeti Ásvány- és Kőzettár, a Biológiai-Paleontológiai Múzeum, valamint az Első Magyar Matematikai Múzeum.

 2002. januárban alakult meg a Kari Könyvtár. Biológiai, Fizikai, Földtudományi, Földrajzi, Informatikai, Kémiai, Környezetfizikai, Matematikai szakgyűjteményekből, valamint a Médiatár, a Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék és az EISZ kabinet gyűjteményeiből áll.

Az elmúlt években kiépített számítógépes hálózat (az ELTENET) nemcsak a belső működést, hanem az INTERNET révén a külső kapcsolatok szervezését is hatékonyabbá teszi.

 

Hallgatói Önkormányzat

A Karon a hallgatói önkormányzat igen aktív. Saját irodái vannak a kar épületeiben, ahol a legkülönbözőbb szolgáltatásokat nyújtja a kar hallgatói számára. Itt lehet érdeklődni a különböző juttatásokról, itt szerezhetők be a különböző támogatások pályázati űrlapjai és minden információ ami egy hallgatót érinthet, érdekelhet.

Az Önkormányzat bírálja el a szociális támogatás, a sport- és tudományos ösztöndíj kérelmeket és részt vesz a kar szabályzatainak kidolgozásában is. Emellett a kari diákság kulturális programjait (pl. Gólyabál, Gólyaavató, szakos estek) szervezi és segít az esetleges tanulmányi viták elsimításában.

A hallgatói iroda „virtuális megfelelője” a hallgatói önkormányzat honlapja (http://ttkhok.elte.hu), ahol szintén minden hasznos és aktuális információ megtalálható.

A kari információáramlás egyik fontos tényezője a Tétékés Nyúz című hetilap, melyet szintén az önkormányzat ad ki. Ezt nemcsak a hallgatók, de az oktatók által is szívesen olvasott kiadványt teljes egészében a hallgatók készítik. A lap remek lehetőség az újságírás iránt érdeklődő hallgatóknak, hogy megismerkedjenek egy hetilap szerkesztésének mikéntjével, belekóstolhassanak a tördelési, szerkesztési feladatokba és gyakorlatot szerezhessenek cikkírásban. A lap nemcsak papíron, hanem az Interneten is megjelenik a http://nyuz.elte.hu címen – ahol a régebbi számok is megtalálhatók.

Az önkormányzat nagy súlyt fektet a külföldi ösztöndíjak felkutatására, segíti a hallgatókat, hogy minél többen igénybe vehessék ezeket a lehetőségeket.

Szintén feladataik közé tartozik a kollégiumi élet területéről származó hírek továbbítása a hallgatók felé. Ez is kiemelt feladat, hiszen a hallgatók jelentős része vidéki, az ELTE kollégiumaiban több mint 1000 TTK-s hallgató kap elhelyezést.